Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Ahogy korábban írtuk, a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban 2023-ban is gyengén teljesítettek a kompetenciafelméréseken. A kreatív gondolkodást mérő mutatóban a 15 éves magyar diákok teljesítménye nem éri el az OECD-országok átlagát. 2022-höz képest minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok, ami mögött országrészenként is jelentős területi eltérések láthatók. Míg Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradnak az átlagtól - írja az Eduline.
A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden, egy budapesti konferencián.
A 25 legszegényebb európai uniós régióból négy magyar - derül ki az Eurostat héten megjelent regionális fejlettségi statisztikájából. A vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP alapján a legtöbb elmaradott térség Bulgáriában, Görögországban, Lengyelországban és nálunk található. Természetesen a szegényebb régiók a fejletlenebb országokban vannak, de ezek között a sorrend néha meglepően gyorsan változik: a magyar-román fejlettségi viszony például a 2022-es adatok pontosítása során annyiszor változott, hogy már követni is nehéz.
A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb lakásárindexét, melyből kiderül, hogy 2023 harmadik negyedévében minden településtípuson enyhén csökkentek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest. Budapesten 2,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, melynek révén a nominális éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Ez csak egy példa a KSH héten megjelent kiadványából, amely lehetőséget kínál a megyék összehasonlítására.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.
Tíz év alatt negyedmillió fővel csökkent Magyarország népessége, ami a vidék elnéptelenedésének köszönhető. A hét régiónk közül egyedül Közép-Magyarországon emelkedett a lakosok száma, de ott nem is kicsit. A válság előtti időkhöz képest csak a központi régióban bővült jelentősen a foglalkoztatottság, míg a keleti országrészben közmunka nélkül még mindig alacsonyabb lenne, mint 2007-ben.
Az Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.
Köztudott, hogy a rendszerváltozás után Nyugat-Dunántúl az ország egyik legfejlettebb régiójává lépett elő. Arról azonban viszonylag keveset hallani, hogy vajon a régió egésze tudott a fejlődés útjára lépni, vagy csak bizonyos részei? A rendszerváltozás utáni új folyamatok által elindított dinamikus fejlődés csak a régió meghatározott részeire terjedt ki, vagy az egészére? A közvélekedés az egész területet fejlettnek tekinti, így azonban szemünk elől rejtve maradnak az elmaradottabb térségek. Nyugat-Dunántúl fejlődési pályájának rövid összegzése után ezeket a területeket, a fejlettségi perifériákat igyekeznek a régión belül meghatározni, a periférikus helyzet kialakulását és fennmaradását bemutatni, majd a perifériák lemaradásának okaira is megpróbálnak rávilágítani a szerzők, Etl Krisztián geográfus és Tóth István János közgazdász.
Gond nélkül elvitték a papírokat a befektetők.
Összelőtt a Hezbollahhal az izraeli hadsereg.
Papp Gábort, a Stratos Magasépítő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Újabb kétéves mélypontra esett a magyar fizetőeszköz.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
