A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb lakásárindexét, melyből kiderül, hogy 2023 harmadik negyedévében minden településtípuson enyhén csökkentek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest. Budapesten 2,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, melynek révén a nominális éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Ez csak egy példa a KSH héten megjelent kiadványából, amely lehetőséget kínál a megyék összehasonlítására.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.
Tíz év alatt negyedmillió fővel csökkent Magyarország népessége, ami a vidék elnéptelenedésének köszönhető. A hét régiónk közül egyedül Közép-Magyarországon emelkedett a lakosok száma, de ott nem is kicsit. A válság előtti időkhöz képest csak a központi régióban bővült jelentősen a foglalkoztatottság, míg a keleti országrészben közmunka nélkül még mindig alacsonyabb lenne, mint 2007-ben.
Az Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.
Köztudott, hogy a rendszerváltozás után Nyugat-Dunántúl az ország egyik legfejlettebb régiójává lépett elő. Arról azonban viszonylag keveset hallani, hogy vajon a régió egésze tudott a fejlődés útjára lépni, vagy csak bizonyos részei? A rendszerváltozás utáni új folyamatok által elindított dinamikus fejlődés csak a régió meghatározott részeire terjedt ki, vagy az egészére? A közvélekedés az egész területet fejlettnek tekinti, így azonban szemünk elől rejtve maradnak az elmaradottabb térségek. Nyugat-Dunántúl fejlődési pályájának rövid összegzése után ezeket a területeket, a fejlettségi perifériákat igyekeznek a régión belül meghatározni, a periférikus helyzet kialakulását és fennmaradását bemutatni, majd a perifériák lemaradásának okaira is megpróbálnak rávilágítani a szerzők, Etl Krisztián geográfus és Tóth István János közgazdász.
Bécsben gyűlt össze három pártvezér.
Friss híreink vasárnap a konfliktusban.
Erre készülj a boltokban!
A versenyképesség erősítése lesz a középpontban.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Varga-Bajusz Veronika tölti be a posztot július 1-től.
Podcastunkban az ún. spear phishing támadásokról beszélgettünk.
Szinte katasztrofálisra sikerült az első elnökjelölti vita az amerikai baloldal számára.
Mi lesz a szamárköhögéssel?
